Ez egy olyan téma, ami egyáltalán nem elhanyagolható, és emellett rengeteg adminisztrációval jár. Felteheted a kérdést, minek ennyi nyilvántartás? Sajnos csak azt tudom mondani, hogy azért, mert a személyi jövedelemadó törvényben ezt írták elő. Így ezek közül a nyilvántartások közül valamelyiket az egyéni vállalkozóknak kötelező vezetniük.

Egy másik oldalról nézve, nem is biztos, hogy annyira feleslegesek ezek a nyilvántartások, hiszen ezekből tudsz következtetéseket levonni a céged jövőjét illetően. Ezek között vannak, amiket te vezetsz, vannak, amit a könyvelőd, viszont ha bármit tudni szeretnél a céged helyzetéről, elég ezeket elkérni vagy elővenni. Amennyiben a nyilvántartások folyamatosan aktualizálva vannak, sok mindenre fény derülhet, ami egyébként elkerülné a figyelmedet.

Vágjunk is bele!

Alap nyilvántartások

Az első részben az egyéni vállalkozóknak, adószámos magánszemélyeknek és őstermelőknek kötelezően vezetendő nyilvántartásokat nézzük meg.

  • bevételi nyilvántartás
  • bevételi és költségnyilvántartás
  • pénztárkönyv
  • naplófőkönyv
  • értékesítési betétlap (őstermelő)

Az, hogy milyen nyilvántartást kell vezetned nagyon sok mindentől függ (pl.: adózási forma, költségelszámolás típusa, bevétel nagysága, ÁFÁ-s vagy vagy sem, stb.). Ennek a cikknek nem célja, hogy vállalkozási formánként egyesével taglalja, kinek milyen nyilvántartást kell vezetnie, mert az egy kisebb könyvbe férne csak bele.

Bevételi nyilvántartás

Bevételi nyilvántartást az az egyéni vállalkozó, a katás Bt. és a magánszemélyek egy része vezethet, aki nem vállalkozói jövedelem alapján adózik, ÁFA levonására nem jogosult és az iparűzési adóját egyszerűsítve határozza meg. Ez a legegyszerűbb nyilvántartás.

A bevételi nyilvántartás minimális tartalmi elemei:

  • sorszám
  • a bevétel megszerzésének időpontja
  • a bizonylat sorszáma
  • a bevétel összege
  • a bevételből levont adóelőleg
  • a jövedelem

Bevételi és költségnyilvántartás

Az választhatja ezt a nyilvántartási formát, aki az ÁFA levonására nem jogosult és az iparűzési adóját egyszerűsítve határozza meg.

A bevételi és költségnyilvántartás minimális tartalmi elemei:

  • sorszám
  • a gazdasági esemény időpontja
  • a bizonylat sorszáma
  • a gazdasági esemény rövid leírása
  • a bevétel összege
  • a bevételből levont adóelőleg
  • a költség összege
  • a jövedelem

Ki veheti igénybe ezt a nyilvántartási formát? Például az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói jövedelem szerint adózik, de alanyi ÁFA-mentes és az iparűzési adót is egyszerűsítetten állapítja meg.

Alapnyilvántartás infografika

Pénztárkönyv

Az választhatja, aki nem vezet más alapnyilvántartást. Tehát, ha ÁFÁ-s vagy, akkor vagy pénztárkönyvet, vagy naplófőkönyvet kell vezetned, mivel az előző két alapnyilvántartásban nem tudod az ÁFÁ-t szerepeltetni.

A pénztárkönyvet az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek kötelező úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy pénzkiadást eredményező gazdasági esemény zárt rendszerben nyomon követhető legyen. Azoknak a vállalkozóknak érdemes ezt a nyilvántartást választani, akinek nincs vagy csak minimális bankszámla forgalma van, mert ez a nyilvántartás valójában a készpénzforgalom rögzítésére való.

A pénztárkönyv minimális tartalmi elemei:

  • sorszám
  • a gazdasági esemény időpontja
  • a bizonylat sorszáma
  • a gazdasági esemény rövid leírása
  • bevételek (külön feltüntetve: adóköteles bevételek, fizetendő ÁFA, a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek)
  • kiadások (külön feltüntetve: a költségként elszámolható kiadások, mint anyag- és árubeszerzés, közvetített szolgáltatások értéke, alkalmazottak bérei és közterhei, vállalkozói kivét és az egyéb költségként elszámolható kiadás; a költségként el nem számolható kiadások, mint beruházási költség, levonható ÁFA és az egyéb költségként nem elszámolható kiadások)

Naplófőkönyv

„Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen.”

Személyi jövedelemadó törvény 5. melléklete

Nyilvántartások

A naplófőkönyv bármilyen más alapnyilvántartás helyett választható. Ez azt jelenti, hogy aki ennek a nyilvántartásnak a vezetését választja, az kiváltja az összes többi alapnyilvántartásnak a vezetését ezzel. Ez azért van így, mert a naplófőkönyvbe minden gazdasági eseménnyel kapcsolatos adatot fel kell vezetni, ez a legrészletesebb alapnyilvántartási forma.

Nézzük a naplófőkönyv kötelező tartalmi elemeit – ez azt jelenti, hogy ezeket az adatokat mindenképpen fel kell tüntetni, de ha valakinek úgy tetszik, nyugodtan írhat több adatot is a nyilvántartásába.

A naplófőkönyv minimális tartalmi elemei:

  • sorszám
  • a gazdasági esemény időpontja
  • a bizonylat sorszáma
  • a gazdasági esemény rövid leírása, megnevezése
  • bankszámla (bevétel, kiadás, egyenleg)
  • pénztár (bevétel, kiadás, egyenleg)
  • bevételek (külön feltüntetve: értékesítés árbevétele és bevételek, az egyéb bevételek és a fizetendő ÁFA)
  • kiadások (külön feltüntetve: termelési kezelési költségek és egyéb ráfordítások, mint anyag- és árubeszerzés, munkabérek, munkabérek közterhe és egyéb termelési és kezelési költség, egyéb ráfordítás; egyéb kiadások és levonható ÁFA)
  • követelések (külön feltüntetve: átvezetés + és ­­-­, alapítókkal szemben + és ­-, növekedés és csökkenés)
  • kötelezettségek: külön csökkenés és növekedés
  • pénzügyi eredmény elszámolása: külön csökkenés és növekedés
  • jegyzett tőke és tőketartalék: külön csökkenés és növekedés (más néven vagyoni hozzájárulás)

Év végén el kell számolni a pénzügyi eredményt, ami a bevételeknek és a kiadásoknak a különbözete.

Ennek a nyilvántartásnak a vezetése nem egyszerű feladat. Ajánlott, hogy könyvelő végezze, mivel ismerni kell a naplófőkönyvben lévő oszlopok összefüggéseit, ellenkező esetben az egyeztetéseket nem fogjuk tudni elvégezni.

Részletező nyilvántartások

A teljeskörűségnek a biztosítása miatt fontos, hogy minden gazdasági eseményt rögzíts a nyilvántartásokban. Ha a választott alapnyilvántartásban nem mutatható kis egy-egy gazdasági esemény, akkor kötelező azt az eseményt a részletező nyilvántartásokban rögzítened. Tehát nem vagy köteles az összes ezután bemutatott nyilvántartást vezetni, csak azokat kell, amik a jövedelmed megállapításához szükségesek.

Részletező nyilvántartások

Ezek a következők:

  • vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása
  • szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
  • tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
  • beruházási és felújítási költség nyilvántartása
  • értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása
  • munkabérek, személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása
  • gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
  • hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása
  • egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása
  • selejtezési nyilvántartás
  • leltár
  • alvállalkozói nyilvántartás
  • szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

Amennyiben a részletező nyilvántartások tartalmi elemei is érdekelnek, kérlek olvasd el a következő cikkemet: Melyek azok a részletező nyilvántartások, melyeket az alapnyilvántartáson túl vezetned kell?

Kevesebb adminisztráció, kevesebb stressz!
Please follow and like us:
E-mail
Instagram